A fűtésről
(Szerkesztőségi cikk)
- A lakás fekvése (elhelyezkedése a ház tájolása szerint: keleti, déli, nyugati oldal, van-e a lakásnak tűzfala, vagy körbefűtött),
- A fűtőtestek állapota (a hatékony hőleadást befolyásolja a kor, a vizkövesedés mértéke, a belső szűkületek),
- A lakás nyílászáróinak állapota és a szellőzési rendszer és módszer összehangoltsága,
- Szellőztetési és fűtési szokások.Látjuk, sok tényező létezik, amelytől függ a "hőérzetünk, közérzetünk".
Nézzük egyenként :
ad 1. Nyilván nagyobb a hőveszteség az északi falon fekvő lakásoknál, mint a napsütötte déli aldalon, gyengébb a délelőtti nap a keleti oldalon, erősebb a szél a magasabb szinteken, stb. Ez a jelenség lényegesen kevésbé fog érvényesülni a ház homlokzati szigetelése után. A szigetelés előtti fűtés-szabályozás a teljes kiegyenlítettséget nem képes biztosítani.
ad 2. Nem szorul magyarázatra az a körülmény, hogy egy elöregedett, tele vízkővel, szűkületekkel, horpadásokkal bíró radiátor, amelynek méretezésekor csak részben vették figyelembe a helyi hőveszteséget, nem felel meg az elvárásoknak 30 év használat után. Saját érdekében okosan jár el a tulajdonos, ha ezt az eszközt cseréli, hasonló megfontolásból, mint ahogy időnként cserélni kell a csaptelepeket, vagy a tapétát, nyilván saját költségére.
ad 3. A fűtés jóságát legérzékenyebben befolyásoló tényező a nyílászárók állapota. A ház 30 feletti kora alatt számtalan hanyagságból, hozzá nem értésből fakadóan "barkácsolás" történt a lodzsák beépítése terén (pl. fém keretes, szimpla üvegű rendszerek). Eső áztatta, korhadt, vetemedett fa ablak és ajtókeretek, amelyeket ésszerűen cserélni kellett volna saját kezdeményezésként, saját pénztárcából.
ad 4. Itt van a legtöbb baj! Megszoktuk, hogy a fűtés-szabályozás eszköze a szellőztetés - megjegyzem, az eredeti fűtési rendszerben logikus volt - már akinél nagyon meleg volt. Aki fázott, elzárt minden lyukat, rést, ahonnan friss levegő jött, beleértve a központi motoros szellőztető rendszer nyílásait is. Ez szívó hatású, s mint ilyen "valahonnan" próbál levegőt áramoltatni. Ahonnan tud! Mivel a konyhai szellőző cső mérete kevesebb, mint a fele a fürdőszobainak, vagyis kevesebbet tud szívni (konstrukciós hiba!), így a fürdőszobai az erősebb, és ha minden ajtó-ablak esetleg teljesen légzáró, hát a konyhai "lukon" szív a fürdőszobai. Hacsak valaki, valmikor el nem dugaszolta valamennyit. Így aztán borult az eredeti terv fizikája és ma hiába "csontig" tiszta a szellőző rendszer, forog minden szívó motor, fogalmunk sincs hol, miért nem szív, aminek szívni kéne, és mindenki "szív", aki nem szeret szívni. Vannak "valakik", akik pl. wc papírral próbálják eltömni a szellőzőt, sikertelenül, mert a papírt a motor kiszívja, viszont a szívó ventillátor lapátjain fennakad és szívás nélkül pörög a motor. (hmm).
Klímás szakértő kérdésünkre elmondta, hogy ez a rendszer már annyira kusza, hogy garantáltan csak úgy lehetne biztosítani egy strangon a szellőzést, ha saját motort tennének az egyedi strang végére, vagy újra nyitnák minden lakás minden szellőzőnyílását.
Gyakori panasz, hogy "egész nap zárva van minden fűtőtest termószelepe, csak este nyitom ki, mégis sokat fizetek a fűtésért".
Magyarázat két szempontból:
- ha egész nap hagyja hülni a lakást, a rendszer első dolga, hogy a szelep nyitásakor teljes erőből megpróbálja elérni a szelepen beállított hőmérsékletet (biztos ötösre állította, hogy mielőbb meleg legyen), sokkal nagyobb hőmérséklet különbséggel küzdve, mintha egész nap, csak az aktuális korrekciót végezné (a költség megosztó műszer a leküzdött hőmérséklet különbséget regisztrálja).
- a Közgyűlés határozata, a szavazás szerint, hogy a ház teljes felhasznált hőmennyiségének (hőenergia) 60%-át a lakás használója fizeti a lakásában lévő költségosztók adata alapján, 40%-t pedig lakása alapterülete alapján. Ílymódon, ha "ledugaszolt" fűtőtestjei vannak, akkor is keletkezik fizetési kötelezettsége, mert a házon belül meleg van és akaratlanul is részesedik a "közös meleg"-ből.
Nos, akkor mi az optimális módszer.
Míg nincs becsomagolva ház, addig lesznek kevesebbért és többért fázó lakók.
Addig is:
- törekedjenek arra, hogy az utcára szellőztetés minimális legyen
- egész nap állandó hőmérsékletet tartsanak
- ellenőriztessék a radiátorokat
- éljenek a nyílászárók cseréjének lehetőségével.
Mit tesz a Ház?
- minden igyekezetével törekszik a közösségi területek nyílászáróinak cseréjére (még a télen)
- a homlokzat szigetelés befejeztével újra szabályoztatjuk a fűtési strangokat
- tanácsadással segítünk a fennmaradó problémák megoldásában.
- Alább, Távhő stat II.pdf1... és pdf2 táblázat és grafikon található a Ház utolsó fűtési adatairól. A piros szövegre kattintva letöltődnek az adatok. A lap aljára kattintva láthatóvá válik.
Távhő stat II.pdf1.xlsx (19,3 kB)
Távhő stat II.pdf 2.xlsx (332 kB)